Magyarország jelenlegi energiapolitikai rendszerének legnagyobb hibája, hogy a felhasznált energiaforrásokkal kapcsolatos döntések nem a társadalom és a környezet érdeke, hanem elsősorban anyagi érdekek nyomán születnek.

Bár a hagyományos energiahordozók – földgáz, kőolaj stb. – használata hosszú távon nem kifizetődő, sajnos még mindig nem mozdultunk el eléggé az alternatív megoldások felé, ugyanis az nem szolgálná egy szűk réteg anyagi érdekeit. Pedig érdemi változást csak akkor érhetnénk el, ha ezeket lassan felszámolva a megújuló energiaforrások alkalmazására helyeznénk a hangsúlyt.

Pozitív példák

Szerencsére azonban pozitív példákkal is találkozunk. Egyre több, elsősorban a nap energiáját kiaknázó passzívház épül, és az újonnan felhúzott irodaházaknál is egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek arra, hogy az épületek megfeleljenek a nemzetközi minősítési standardeknek (LEED, BREEAM, DGNB). A víz-, a szél- és a napenergia hasznosításával, energiatakarékos világítótestek és elektronikai berendezések használatával jelentős mértékben takarékoskodni lehet a számlákon, és a környezetet is sokkal kevésbé terheljük. Egy passzívház építése életre szóló befektetés, amely akár már néhány éven belül megtérül.

Környezetbarát épületkialakítás

Már maga az épület kialakítása is lehet környezetbarát az irodaházak esetében is, hiszen, ha például nagy mennyiségű természetes fény jut be az ablakokon, kevesebb mesterséges világításra van szükség. Dicséretes, hogy egyre több példát látunk a megújuló energiaforrások kihasználására; de amíg magában az energiapolitikai rendszerszerkezetben nem történik változás, igazán nagy eredményt nem lehet elérni. A Zöldek Pártja és a többi zöld szervezet is azon dolgozik, hogy a lakosság felismerje, milyen érdekek munkálnak a háttérben. Célunk, hogy kialakítsuk az igényt az emberekben arra, hogy környezettudatosan éljenek, és ők is ezt a szerkezeti módosítást szorgalmazzák, hiszen közösen könnyebben kiharcolhatjuk a változást.

Szólj hozzá!