A zöld politika összetettsége révén nem helyezhető el az egyszerű, a lakosság legnagyobb részének fejében élő, egydimenziós politikai palettán (bal- és jobboldal). Jobban járunk, ha két dimenzióban gondolkodunk (bevezetjük a liberális-konzervatív perspektívát is), de még így is szükség van az egyes területek differenciálására.

Az ökopolitika társadalmi érzékenységét, a hátrányos helyzetű csoportok iránti elkötelezettségét tekintve közel áll a szociáldemokrata vonalhoz. A kapitalista társadalmi berendezkedés, a piacgazdaság és profitelvűség kritikája, a kizsákmányolás elleni fellépés, a szélsőséges anyagi egyenlőtlenségek elutasítása a bal oldalra sorolja ezt a politikai irányzatot.

Ugyanakkor a liberalizmus is rokon terület, hiszen a zöld gondolkodás elkötelezett a demokrácia, a társadalmi egyenlőség, a szabadságjogok védelme, az egyenlő lehetőségek biztosítása, az intézményes önrendelkezés, az egyéni és szervezeti felelősség mellett. Ugyanakkor megfelelő távolságot tart az állam gépezetétől és nem hisz a szabályozatlan piaci verseny egyeduralmában sem, kiáll amellett, hogy a szabad piac nem létezhet erős állami szabályozás és felügyelet nélkül. A zöld politika annyiban azonban felülemelkedik a hagyományos liberális gondolkodáson, hogy az ember jogait és felelősségeit az idődimenzióban is használja, azaz a jövő generációkra is kiterjeszti.

A zöld politikának konzervatív vonásai is vannak. Szilárdan hisz a közösség és a közösségi önrendelkezés erejében, szemben a szabadelvű versengés politikai környezetével. Védi a kulturális és természeti értékeket, a hagyományokat és hagyományos technológiákat, amelyek jól beváltak a termelés és fogyasztás, valamint az egészségügy területén. A globalizáció hatásaival szemben védi a helyi tudásokat és a kultúrák sokféleségét.

Ezekkel együtt a zöld politika a tekintélyelvűség megtörésére, a hatalom korlátozására törekszik. Az ember elidegeníthetetlen jogának tartja a lelkiismerete diktálta szabad választásokat alternatívák között (pl. életmód, értékek tekintetében).

Ha a bevezetőben említett két tengely mentén szeretnénk a zöld pártokat és azok szavazóit elhelyezni, a legjobb eséllyel a baloldali-liberális tengelyek közötti területre sorolódnak. Megállapíthatjuk, hogy a gazdasági kérdések felelősek az előbbi jellemzőért, míg a társadalmi vonatkozások húzzák ezt a politikai irányzatot az utóbbi terület felé.

A politikai palettának számos más dimenziója is lehet (a radikalizmushoz, materializmushoz, modernitáshoz, globalizációhoz való viszony, a vallással, vallásos szervezetekkel kapcsolatban felvett hozzáállás szerint stb.). Ezek annyira differenciálják a zöldpolitikáról kialakuló képet, hogy a közöttük való elhelyezésben érdemes az egyes pártok öndefiníciójára támaszkodni.

Szólj hozzá!