A pártok típusain belül az úgynevezett catch all párt, magyarul gyűjtőpárt típusát a társadalom osztály- és rétegstruktúrájának átalakulása, a hivatásos politikusok dominanciája, a napi politizálás megszűnése alakította ki.

Ezen új típusú versengő pártok programjukkal lehetőleg minden réteget igyekeznek megszólítani, valamit ígérni nekik.

A jelenlegi magyar demokráciában e gyűjtőpátok találhatóak meg, őket látjuk a bal- és jobboldalon egyaránt. A gyűjtőpártokra viszont egyaránt jellemző – a fenti definícióból is követezően, hogy nem meghatározott ideológia, illetve eszmerendszer mentén alakítják ki politikájukat, hanem elsősorban a választói piac érdekeinek megfelelőn, azaz a választói keresletre kínálatot nyújtanak. E pártok általában valamely érdekcsoportosulás mentén jönnek létre, és politikai színezetet öltve kívánnak ezen érdekcsoportoknak támogatást biztosítani.

A jelenség egyébként természetesen nem csupán hazánkban, hanem az USA-tól kezdve a legtöbb európai országban megfigyelhető.

Éppen a gyűjtőpárt jellegéből fakad, hogy e nagy pártok különböző, sokszor egymásnak ellentmondó nézetrendszereket kívánnak egyszerre képviselni, ami azonban egyrészt azt eredményezi, hogy valójában az összeütköző eszmék közül egyiket sem tudják hatásosan képviselni, másrészt pedig a párton és szavazóin belül is ellentéteket és érdekcsoportokat generálnak, amelyek tovább gyengítik az érdekképviseletet.

A Zöldek Pártja nem gyűjtőpárt, hanem a hagyományos értelemben vett, saját ideológiára épülő párt, amely – mint az programjából és több kérdésben is kifejtett álláspontjából is látható – következetesen igyekszik minden egyes kérdést a saját eszmerendszerén átszűrve, ahhoz alakítva értelmezni és megválaszolni.

A Zöldek Pártja egyértelműen el kívánja kerülni, hogy maga is gyűjtőpárttá váljon, így a környezet- és természetvédelem, környezettudatosság, fenntartható fejlődés, mint ideológia keretei között kíván maradni és ezen keretek között kívánja választói érdekeit képviselni.

A Zöldek Pártja az ideológia alapú politizálásban hisz, és nem osztja azt az álláspontot, amely a politikát piacként, a választókat pedig fogyasztókként értelmezi.

Szólj hozzá!