A vízenergia hasznosítása alacsony költségekkel jár; környezetkímélő, rugalmas és környezetbarát megoldás. A folyók vizének egy részét gátakkal elrekesztve elektromos generátorok és vízturbinák segítségével nyerik ki a villamos energiát.

A vízerőművek típusai

A vízerőműveknek hat alaptípusa létezik: a folyóvizes erőműveket folyóra vagy patakra telepítik; a csúcserőművek (tározós erőművek) felduzzasztják a kisebb vízhozamú folyók vizét; a föld alatti erőműveknél a vizet föld alatti alagutakban vezetik el, és a gépház is itt kap helyet; a szivattyús-tározós erőművek csúcsidőben a magasan fekvő tározókból lefelé áramoltatják, csúcsidőn kívül pedig a lentiekből a fentiekbe szivattyúzzák a vizet. A további két erőműtípus a tengerek hullámzását, illetve a tengeráramlatok mozgását használja ki. Hazánkban a negatív vízrendszerjelleg következtében a folyók esése az átlagnál is alacsonyabb; sőt, világviszonylatban is igen alacsonynak számít, a Tisza esése például egy kilométeren csupán 3 centiméter. Ezen viszonyok mellett a vízenergia kiaknázására kevés esély van, de próbálkozások természetesen történtek.

Vízerőművek hazánkban

Hazánkban vízerőművek például Kiskörén és Tiszalökön épültek. A Duna és más folyók helyenként már alkalmasak lennének vízenergia-termelésre. Az ország vízerő-potenciálja a legnagyvonalúbb számítások szerint körülbelül 1000 megawatt lenne. A kiskörei és a tiszalöki erőművek együtt évente 40 megawattot érnek el. A Hernádon és a Rábán törpe vízerőművek működnek, azonban ezek többségének üzemeltetése jelenleg nem gazdaságos, így nem lehet bevonni őket az ország áramellátásába. Környezetvédelmi szempontból a legelőnyösebb ott vízerőművet építeni, ahol a folyók a legnagyobb esésűek. Ha erre nincs lehetőség, a törpe erőművek építése is megoldás lehet: ezek komolyabb környezeti beavatkozás nélkül is kialakíthatók kisebb folyóknál vagy patakoknál, és képesek arra, hogy több kisebb települést ellássanak elektromos árammal.

Szólj hozzá!