kozlekedesA belsőégésű motorral működő közlekedési eszközök jelentős környezeti terhelést jelentenek. A felszabaduló gázok erősítik az üvegházhatást, és veszélyeztetik a lakosság egészségét is.

A közlekedés a fenntartható fejlődés érdekében történő megreformálásánál sem a tüneti kezelésre kell törekedni, hanem alapvető szerkezeti változásokat végrehajtani.

Tömegközlekedés és kerékpározás

Az egyik probléma, hogy túl sok autó jár az utakon: a legtöbben a kényelem miatt választják ezt a közlekedési módszert, pedig manapság már ott tartunk, hogy nem feltétlenül számít gyorsabbnak, mint a tömegközlekedés, sőt (kiváltképp csúcsidőben). A főváros tömegközlekedési hálózata kielégítő sűrűségű: szinte bárhova el lehet jutni metróval, villamossal, busszal vagy trolival. Ahhoz azonban, hogy ezeket valóban igénybe vegye a lakosság, fel kell kelteni bennük az erre való igényt: a dugódíjjal kiszoríthatnánk az autókat az egyébként is túlterhelt belvárosból, a kerékpározás népszerűsítésével pedig egy egészséges közlekedési alternatívát ajánlhatnánk. A tömegközlekedési eszközök kényelmesebbé tételével több embert vehetnénk rá arra, hogy ezeket vegye igénybe az autó helyett. Illetve a közlekedés szükségességének gyakoriságát is lehetne csökkenteni, például a távmunka elterjesztésével.

Szállítmányozás

Ha több helyben termelt árut fogyasztanánk (helyi gazdák terményeit), nemcsak egészségesebb élelmiszerhez juthatnánk (hiszen az akár hetekig tartó szállítás során a gyümölcsök és zöldségek vitamintartalma jelentősen csökken), de a környezet terhelését is csökkenthetnénk. Véleményünk szerint a szállítás külső (áthárított) költségeit a szennyezőkkel kell megfizettetni. Szerkezeti változtatások elindítására van szükség a közlekedési igények csökkentése érdekében (például a település- és a gazdaságszerkezetet illetően). El kell érni, hogy a szükséges árucikkek helyben is elérhetőek legyenek; az önellátásra való áttéréssel nem kellene több ezer kilométerekről árut szállítani, így a környezet terhelését is csökkenthetnénk.