A ZÖLDEK PÁRTJA CSELEKVÉSI PROGRAMJA
2014-2018

zoldek-partjaAz Univerzumot évmilliárdok óta a Természeti Törvények tartják fenn, működését azok biztosítják. Ha egy emberi társadalom harmonikusan illeszkedik ebbe a természeti rendszerbe, belső törvényei megfelelnek a rendszer törvényeinek, azok tisztán érvényesülnek, akkor számíthat annak gondoskodó, fenntartó erejére. Ha megpróbálja figyelmen kívül hagyni, vagy szembe megy vele, kilátástalan küzdelemre számíthat és saját sorsát pecsételi meg.

A környezettel harmonizáló társadalom, gazdaság jóval magasabb hatékonysággal működik, így kevesebb felesleges munkát és kisebb környezeti terhelést jelent. A valódi környezetvédelem tehát nem költség, hanem kiemelkedő gazdasági, fejlődési lehetőség.

A másfélszeresen túlterhelt, lecsökkent megújuló képességű bolygónkon a fejlődést a tömegtermelés és fogyasztás további növelésében (GDP) értelmezni már rövid távon is logikátlan, fenntarthatatlan. A Természeti Törvények alapján a továbbfejlődést kizárólag a harmónia (rendezettség, együttműködés, tisztaság) növelése biztosíthatja. Ráadásul ez nem kerül egyetlen forintba sem, sőt a meglevő források felszabadításával végtelen lehetőségeket teremt.
 

Tiszta közélet – Tiszta gazdaság – Tiszta környezet

 

I. A VALÓDI DEMOKRÁCIA MEGTEREMTÉSE

A pártok között dúló, állandósult hatalmi harc következtében a közélet az országépítés helyett a viszálykodás csataterévé változott. Hogy érvényesüljön a „különbözőségek egységének elve”, vagyis a társadalmi összefogás, vissza kell adni a hatalmat és a beleszólás jogát a választópolgároknak. Az Országgyűlés feladata a különböző nézőpontok szintézisének megteremtése, a Kormányé pedig a végrehajtás. Az igazi választóvonalat nem a pártok között, hanem a felelősséggel a közösséget szolgáló személyiségek, valamint az ország kárára ügyeskedő haszonlesők között kell meghúzni.

1. Visszahívható, valódi felelős képviselőket

  • Demokráciáról csak akkor beszélhetünk, ha a választóknak hatalma van azok fölött, akiket megválasztott. A képviselői mandátum feltételei:
  • Elszámolási, és beszámolási kötelezettség
  • Visszahívhatóság a vállalt programtól, vagy a választók akaratától való eltérés esetén
  • Kötelezettség a választók véleményének kikérésére, és annak megfelelő szavazásra a hosszú távra kiható, vagy nagyobb horderejű kérdésekben
  • Kötelezettség a képviselői feladatok maradéktalan ellátására
  • Mentelmi jog helyett kiemelt felelősségvállalási kötelezettség

2. Személyi felelősséget vállaló szakembereket a közigazgatásba

Tarthatatlan, hogy a rossz, vagy egyenesen hamis célú döntésekkel okozott károk az adófizetőket terhelik, míg a döntéshozók büntetlenül maradnak. A közigazgatásban meg kell valósítani:

  • A megfelelő arányt a fizetések, és a személyes felelősség mértéke között
  • Kollektív döntéseknél a személyes felelősséget
  • Károkozás esetén teljes vagyoni, és büntetőjogi felelősséget
  • Büntetőeljárásnál a közszolgálat tényét súlyosbító tényezőként kell figyelembe venni
  • A nyílt pályáztatást, és elbírálást a munkakörök betöltésénél

3. A szakértők, a lakosság közvetlen bevonása a kormányzásba

Minél szélesebb körben biztosítani kell, hogy a szakma és a lakosság közvetlenül is érvényesíthesse javaslatait, akaratát a kormányzati, önkormányzati döntésekben

  • Szakmai kollégiumok (tanácsok) legyenek nyílt műhelyei a különböző döntések előkészítésének
  • Referendumokkal való kormányzás, az országos és helyi népszavazás becsületét, jogerejét vissza kell állítani ( egyszerűsített internetes, telefonos szavazások )
  • Nyílt, képviseleti kormányzás. A választások a különböző nézőpontok arányát, valamint a képviselők személyét változtatják

4. Nyitott társadalom

A demokratikus alapelvek egyike, hogy a polgárok betekinthessenek a döntések hátterébe, és megfelelő mélységű információhoz juthassanak. Csak így biztosítható a társadalmi kontroll.

  • Kormányzati, közigazgatási döntések háttéranyagai nem titkosíthatók!
  • Visszamenőleg fel kell szabadítani az ilyen dokumentumok zárolását
  • Tájékoztatási kötelezettség előírása
  • Állami költségvetéssel kapcsolatos ügyekben nincs helye banktitoknak, vagy üzleti titoknak
  • Fel kell tárni a privatizációk, és bankkonszolidációk vitatott eseteit
  • A közvagyonmozgás nem titkosítható

5. Független igazságszolgáltatást

A bíróságok függetlensége, és a társadalmi felügyelet érvényesítése a bírósági folyamatokban garantálja a polgárok védelmét.

  • A bűnüldözés, és igazságszolgáltatás reformja
  • Esküdtszékek bevezetése
  • Minden eset bűncselekmény, ami a társadalomnak kárt okoz, vagy sérti az állampolgári jogok bármelyikét. A jogalkotásnak és a bírói gyakorlatnak is erre kell törekednie
  • Érvényt kell szerezni a társadalom védelmének, hogy ne a becsületes polgárok féljenek
  • A társadalmi törvényeknek minden esetben tükrözniük kell a vonatkozó természeti törvényeket ( törvényharmonizáció )

II. TERMÉSZETES, BIZTOS ALAPOKON ÁLLÓ, ÉRTÉKTEREMTŐ GAZDASÁG

A magyar gazdaságot az elmúlt 25 évben a vagyonfelélés, az eladósodás, és a nemzeti, természeti értékeink kiárusítása, kizsákmányolása jellemezte. Nem építhetjük jövőnket e magatartás folytatására, sem pedig az EU, vagy a multinacionális tőke önzetlen jótéteményeire. Mire építhetünk?

  • rendelkezésre álló természeti kincseinkre
  • a szakértelemre, kreativitásra, és munkaszeretetre
  • összefogásra, együttdolgozásra

1. Profitorientált pénzgazdaság helyett értékteremtés

A gazdaság alapvető feladata a valós társadalmi fejlődés szükségleteinek kielégítése. A különböző pénzügyi, ingatlanforgalmi, tőzsdei, stb. trükkökkel létrehozott profit csak az elosztási viszonyokat változtatja meg, hasznos társadalmi értéket nem teremt. Összhangba kell hozni a gazdasági tevékenység társadalmi hasznosságát a keletkező profit mértékével.

Teljesítményelv (a rászorulók kivételével ne lehessen a társadalom számára hasznos teljesítmény nélkül részesedni a társadalmi össztermékből).

A piaci értékrend természetes alapokra helyezésével nyereségessé tehetők a ma deficites, de szükséges ágazatok (pl. környezet-, és egészségvédelem, oktatás, kultúra, stb.), és kiiktathatók az értéket nem termelők, a kárt okozók.

2. A hazai vállalkozások erősítése.

Meg kell teremteni a hazai vállalkozások esélyegyenlőségét a külföldi tőkével szemben, hogy versenyképessé válhassanak a hazai, és a világpiacon. Ez kedvező hatással van a munkahelyteremtésre, és a bérek emelkedésére is.

  • Az amúgy is fölényben lévő multinacionális cégek támogatása helyett a hazai kis, és középvállalkozások adó- illetve hitelkedvezményezése
  • Alacsony kamatokkal működő gazdaság (a magas kamatok megbénítják a gazdaságot, a szegényeket még szegényebbé, a gazdagokat még gazdagabbá teszi)
  • A hazai szellemi termékek felkarolásával, támogatásával azok itthon tarthatók, és megteremthető a termékek magas színvonala
  • Zöld, és a jövő technológiáinak előtérbe helyezése

3. Környezetkímélő mezőgazdaság

  • A környezetkímélő, vegyszermentes technológiákkal termesztett bio-termékek magas munkaerőigényük miatt magas áron adhatók, és keresett cikkek a világpiacon.
  • A kiskörzetes bio-gazdálkodás elterjesztésével, és a hozzá kapcsolódó feldolgozóipar, kereskedelem megszervezésével a kihasználatlan mezőgazdasági föld, és munkaerő kapacitás jelentős része leköthető.
  • Nagy lehetőség rejlik még a környezetkímélő energiaforrásként felhasználható növények termesztésében is.

III. A KÖRNYEZET ÉS EGÉSZSÉGÜGY FELÉRTÉKELÉSE

A társadalom tevékenységének alapvető forrásai a természet, a környezet, és az egészséges ember kreatív munkavégző képessége. Ezen források épségének megőrzése, valamint a már bekövetkezett károsodások rehabilitációja a társadalmi tevékenység fontos feladata. Csak a természettel összhangban élő társadalom állhat tartós alapokon.

1. Valódi értékrend – valódi szükségletek

A természetes értékrend visszaállításával a kielégítendő társadalmi szükségletek között már megfelelő súllyal szerepelhetnek a legfontosabb szükségletek (tiszta víz, levegő, táplálék, környezet, egészség). Így az azok újratermelésével foglalkozó ágazatok stratégiai értékteremtő ágazatokká, az ilyen vállalkozások pedig jövedelmezővé, a befektetők számára is vonzóvá válnak.

  • Az egészség,- és a környezetvédelem a legfontosabb szükségleteket elégíti ki, ezért az egyéb termelő ágazatokkal legalább egyenrangúan kell kezelni.
  • Az egészséghez, és tiszta környezethez való állampolgári jogok mellett rögzíteni kell azok megóvási kötelezettségét is.
  • A károkozást a teljes személyes felelősség, és kártérítési kötelezettség mellett szigorú szankciókkal kell büntetni.

2. A szellemi környezet megóvása, javítása

  • Mivel az alkotó szellemiség a társadalmi fejlődés mozgató ereje, annak állapota döntően befolyásolja a társadalom fejlődési irányát, ütemét, a társadalmi közérzetet, vagyis az élet minőségét. A szellemi környezet tisztán tartása, védelme alapvető társadalmi érdek.
  • Az oktatás, a tömegtájékoztatás, és a művészetek, mint a szellemi környezet alakításának műhelyei, szintén valódi társadalmi szükségleteket elégítenek ki, ezért részesedésük arányát ennek megfelelően kell figyelembe venni.
  • Az erőszakot, igénytelenséget terjesztő szellemi környezetszennyezést megfelelő szankciókkal vissza kell szorítani.

3. Befogadó társadalmi környezet

  • Az egyén szempontjából a társadalom is környezetként mutatkozik. Természetesen a társadalmi környezetre is érvényesek az alapvető emberi és természeti jogok, kötelezettségek.
  • Esélyegyenlőség megteremtése. Minden munkaképes ember egyenlő eséllyel kell, hogy hozzájuthasson a hivatása gyakorlásához szükséges természeti, gazdasági, kulturális erőforrásokhoz.
  • Az élethez való jog. A társadalomnak minden ember számára biztosítania kell az élet elemi feltételeit (élelem, lakhatás, egészségügyi ellátás).
  • A hasznos társadalmi tevékenységben való aktív résztvállalás minden ember alapvető joga, és kötelessége.